A jóga szinte észrevétlenül tört utat magának az életembe. 12 éves koromtól versenyszerűen atletizáltam, és az edzések kiegészítéseként kezdtem el jógázni, hogy hajlékonyabb és rugalmasabb legyek. Az első években nagy kihívást jelentett számomra, hogy ne kalandozzanak el a gondolataim, magamra figyeljek, lelassuljak. Ebben az időben a jóga leginkább a mozgás élménye miatt volt fontos számomra.
2009-ben megszereztem testnevelő tanári diplomámat. Kitűnő tanáraimnak köszönhetően még mélyebb ismereteket, tapasztalatokat szerezetem saját testem, izmaim működéséről, különböző mozgásformák oktatásáról. Ekkora már a jóga nem pusztán egy mozgásforma volt számomra, hanem egy út, egy eszköz mely közelebb vitt önmagam megismeréséhez.
Mostanra már nem igen tudom a jógát és a mindennapokat különválasztani. Az útkeresés kicsit háttérbe szorult, az Advaita Védánta tanítási hozzásegítettek ahhoz, hogy megálljak, és ne kutassak tovább. Élvezem a jelen pillanatot és nem is vágyom többre.
Fontos számomra, hogy folyamatosan fejlesszem és bővítsem tudásom a jógaoktatás terén, amiben nagy segítségemre van Németh Gergő, aki egész más megvilágításba helyezte számomra a jóga gyakorlását és oktatását. Sokat köszönhetek továbbá a Mandala Jógastúdiók összes oktatójának, akiktől mindig tudok valami újat tanulni.
|
